2014. április 16., szerda

Mentaszörpöt főztem


Nagyon szeretjük a mentát. Tele van velük a kertem, és gyönyörűen áttelelnek, és szaporodnak.
Fontos, hogy még virágzás előtt takarítsuk be, mivel virágzás után már csökken az illóolajtartalma.
A recept:
2 liter víz,
3 marék mentalevél (persze minél több, annál intenzívebb az íze)
1 citrom
Ízlés szerint méz (itt pedig minél több, annál édesebb a szörp, tehát annál több vízzel kell higítani. Vigyázni kell azért, mert a méz egy fokon túl már annyira elnyomja a menta ízét, hogy inkább nevezhetnénk méz-szörpnek. Láttam már egyébként vásárokban, aki ilyen szörpöt árul (mézszörpöt) és egy vagyont kért érte. Finom is, csak hát nem mentaszörp...)
A citromot felkarikázzuk (aki nem akar vegyszeres szörpöt inni, annak a biocitromot ajánlom, azt nem kezelik külsőleg semmivel, vagy pedig kizárólag a levét facsarja bele a vízbe) és a vízzel meg a megmosott, feldarabolt mentalevelekkel együtt egy napra beáztatjuk. Másnap belekeverjük a mézet, és felforraljuk, majd kb. 10 percig főzzük.
Leszűrjük, és innen kétfelé indulhatunk, attól függően, hogy mi a tervünk a szörppel:
1. lépés: 1 héten belül szeretnénk elfogyasztani: Akkor a leszűrt szörpünket kihűlés után hűtőbe tesszük és felhasználjük.
2. lépés: Szeretnénk hónapokig tárolni: Akkor pedig a forró szörpünket üvegekbe töltjük, és kidunsztoljuk. (egy nagyobb lábas aljára konyharuhát terítek - azért azt, mert már jártam úgy, hogy az újságpapír teljesen cafatokra mállott és rákötött a befőttesüvegekre levakarhatatlanul - ebbe belepakolom a kidunsztolni való üvegeimet, és annyi hideg vizet öntök a lábasra, hogy az üvegek háromnegyedéig érjen a víz. Ekkor elkezdem felmelegíteni. Figyelni kell, mert ha az üvegekben levő folyadék (jelen esetben a szörp) elkezd gyöngyözni (tehát felforrt), onnantól számítva 20 percig kell folytatni a teljes csírátlanodásig.
Ha letelt az idő, akkor még forrón (konyharuha és konyhakesztyű mindenképpen kell, mert nagyon forró!!) plédek közé téve, jól letakarva - több rétegben -, hogy minél lassabban hűljön ki, 24 óráig békénhagyjuk a szörpjeinket. Ha kihűltek (ez a méretüktől és a tartalmuktól is függ, - mert ezzel a módszerrel befőtteket is tartósíthatunk, - de általában 24 óra elég nekik), akkor mehetnek a helyükre.
Van, aki nem szedi ki a dunsztolófazékból őket, hanem ott takarja le egy pléddel, és így várja meg, míg teljesen kihűlnek. Mindkét variáció jó, talán az elsőnél lassabb a kihűlés ideje.
A higítás pedig egyéni ízlés kérdése, ki mennyire szereti édesen, ki kell tapasztalni a megfelelő arányt.
És a végére még egy kedvenc házipraktika: Egy csokor mentát kössünk össze, akasszuk fel a fürdőkád csapjára, és úgy nyissuk meg a forró vizet, hogy az átfolyjon rajta. Isteni nyugtató hatása van, az illat pedig elmondhatatlan. Az egész ház illatozik tőle.
Teának pedig szárítva is eltehetjük, és amikor kint fogvacogtatóan ordít a tél, akkor egy csésze mentateával, egy jó könyvvel és egy puha takaróval bekucorodunk a kályha mellé, és máris ott a saját bejáratú mennyországunk... Aztán kb. egy perc múlva bejönnek a gyerekek, berregnek, kardoznak és összevitatkoznak, akkor egyből felszáll a rózsaszín köd, megtörik a csend, de ez így van jól :)))

Mentapalánta katicával :)

Az egyik mentás-ládám

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése